„Aki nem tud országáért küzdeni, az nem érdemel országot!”

-Vass Albert-

Nem azért történt, mert gyenge volt a nemzet.

Nem azért, mert kevés volt a lelkesedés.

Mindenki egyet akart. A költő, aki talpra szólította a magyart, a márciusi ifjak és a honvédek,     akiknek életüknél fontosabb volt a haza szabadsága.

A történelemben a legfontosabb változásokat mindig a forradalmak hozták.

Azok segítik megszüntetni a kiáltó igazságtalanságokat, azok teszik jobbá az emberek mindennapi életét.

Mi váltotta ki a forradalmat?

a. Javában tartott Pozsonyban az 1847/ 1848. évi országgyűlés, amikor a „népek tavaszán” megmozdult Európa.

b. Február 23-án forradalom tört ki Párizsban. A párizsi nép demokratikus köztársaságot hozott létre. Párizsból a forradalom futótűzként terjedt tovább.

c. Európa feudális államaiban egymás után robbantak ki a forradalmak, s egyik ország 

    forradalma erősítette a másikat. A Szent Szövetség, mely 30 éven át sikerrel fojtotta el a

    haladó mozgalmakat- összeomlott.

d. A Forradalom fő célja: alkotmányos, demokratikus kormányzás megteremtése.

e. A Habsburg Birodalomban elsőként március 11-én Prága népe mozdult meg.

f. Március 13-án kitört a bécsi forradalom. Hatására az uralkodó V. Ferdinánd menesztette az

   eddig mindenható, gyűlölt Metternich kancellárt és megpróbálta engedményekkel

   lecsillapítani a népet.

Néhány évvel korábban a fiatal kötő, Petőfi Sándor versben örökítette meg látomását a szabadságharcról. Hitt abban, hogy nemzete harcba száll majd szabadságáért. Úgy képzelte, a világ minden népe egy zászló alatt küzd majd a zsarnokság ellen. Arról álmodott, hogy a nép haragja elsodorja a királyokat, létrehozza a köztársaságot, melyben minden ember egyenlő lesz.

A harcolni kész nép nevében fenyegette Petőfi a zsarnokokat.

A nép nevében…

Még kér a nép, most adjatok neki!

Vagy nem tudjátok, mily szörnyű a nép

Ha fölkel és nem kér, de vesz, ragad?

Nem hallottátok Dózsa György hírét?

Izzó vastrónon őt elégetétek,

De szellemét a tűz nem égeté meg,

Mert az maga tűz; úgy vigyázzatok:

Ismét pusztíthat e láng rajtatok!

Az Európában végigsöprő forradalmak hatására Magyarországon is lázadni kezdett az értelmiség.

A márciusi ifjak, Petőfi és társai reggel a Pilvax kávéházban gyülekeznek, hogy megvitassák a március 13-án történt bécsi eseményeket.

Március 15-én Petőfi Sándor, Jókai Mór, Vasvári Pál, Irinyi József és más ifjak vezetésével végre Pesten is föltámadott a tenger.

10 órakor több ezres tömeg élén lefoglalták a Landarer nyomdát, s a cenzor                              engedélye nélkül nyomtatták ki  követeléseiket,a 12 pontot és Petőfi versét   a Nemzeti dalt.

Nemzetünk megvédéséért Kossuth Lajos vezetésével hadsereget szerveztek.         

                            Toborzók járták az országot.

Ahhoz, hogy az eskü szavai valóra váljanak a nemzeti függetlenség kivívásához-, többre volt szükség. V. Ferdinánd császár április 11-én jóváhagyta a magyar országgyűlés követeléseit.

Eltörölte a jobbágyságot, elfogadta a sajtószabadságot, a cenzúra eltörlését, a vallási egyenjogúságot. Nehéz helyzetében minden engedményre hajlandó volt, azzal a titkos gondolattal. Hogy időt kell nyernie.

Közben a nemzetiségeket: szerbeket, horvátokat, románokat, szlovákokat akarta a magyarok ellen fordítani.

Szeptember 11-én Jellasics horvát bán csapatai betörtek Magyarországra. Ezzel kezdetét vette a szabadságharc.

Hamar kiderült, hogy a magyar ellenállás nem olyan könnyen törhető le, mint képzelték. Kossuth lelkesedése átragadt a nemzetre. Katonát kért és a honvédek ezrével álltak zászlaja alá. Fegyvert kért és a templomok tornyaiban elhallgattak a harangok. Ágyúkat öntve belőlük védték a magyar szabadságot.

A honvédek nem voltak igazi katonák, de valódi hősök voltak.

Damjanich, Klapka, Bem és a többi tábornok vezetésével bámulatos győzelmeket vittek véghez.

V. Ferdinánd helyét a trónon a fiatal Ferenc József foglalta el. Ferenc József császár, aki sem győzni nem tudott, sem békét kötni nem volt hajlandó, segítségért fordult az orosz uralkodóhoz, Miklós cárhoz. Görgey 152 ezer honvédjével 194 ezer orosz, 83 ezer osztrák és 44 ezer horvát állt szemben.

1849. augusztus 13-án a magyar honvédek Világosnál letették a fegyvert

A szabadság, amiről Európa közepén egy költő és vele együtt egy nemzet álmodott: elbukott!

A forradalom napja mégis ünnep számunkra. Őrizzük és tiszteljük azok emlékét, akik mind egyet akartak. A költőét, aki talpra szólította a nemzetet, a márciusi ifjakét és a honvédekét, akiknek életüknél fontosabb volt a haza szabadsága.

Nem feledjük a 13 honvédtábornok nevét, akik vértanúként haltak meg Aradon, 1849. október 6-án.

Hiszen mind egyet akartak….