A várak megyéje
Tari Balázs 2008.10.27. 15:12
Borsod – Abaúj- Zemplén megye nevében a királyi Magyarország 3 egykori vármegyéjének nevét őrzi. Valójában a mai megye ennél több, hiszen az egykori Gömör, és Kishont vármegyékből alakultak ki részegységei. Legnagyobb területe az államalapítást követő századokban határvármegyék voltak, védelmi célból szervezték őket. Mindhárom vármegyét váráról nevezték el. Borsod vára török eredetű személynévről kapta nevét, a Bors névből származik. Abaúj a birtokosairól, az Abákról kapta nevét, központja Abaújvár volt. Zemplén neve a szlovák zem szóból ered, földvárat jelent. A nagy várépítések kora a tatárjárás után következett, és sorra magasodtak fel büszke ormokon Boldogkő, Regéc, Füzér, Dédes, Szendrő, Szögliget (Szádvár) várai, melyek fontos szerepet töltöttek be, védelmezték tájainkat az évszázadok során. Diósgyőr, Szerencs, Sárospatak várkastélyai uraiknak köszönhetően a szellemi élet, a kultúra központjai is lettek.
Sárospatak
Jól döntött Perényi Péter, a mikor ide a Bodrog partra építette az 1530-as években a családi birtok központját. A későbbi tulajdonosok is szerethették ezt a helyet, mert tovább bővítették, gazdagították a várat. Fénykora a Rákócziak idején volt. Erről is szól a várban lévő Múzeum egy kiállatása, de nem csak a művészettörténeti emlékek, a megőrzött múlt kincsi miatt is érdemes idelátogatni. Nagyszerű a kilátás a Bodrogra
Szerencs
Az 1500-as évek közepén épült vár mai is látható reneszánsz kori formáját Rákóczi Zsigmond ( II. Rákóczi Ferenc ükapja ) idején kapta. A Rákóczi –szabadságharc után az új tulajdonosok kastéllyá alakították az egykori várat. Később már a XX. Században szálloda nyilt és itt kapott helyet a múzeum hatalmas képeslap gyüjteménnyel, a művelődési központ ,a könyvtár , de még a házasság kötő terem is .
Regéc
A Zemplén 624 m magas hegyén, kettő sziklanyergen épült fel a tatárjárást követően a Regéci vár. Fénykorát a Rákócziak idején élte. A Rákóczi –szabadságharc után a császáriak dühének esett áldozatul. Az utóbbi években megkezdődött a műemlék régészeti feltárása. A legenda szerint titkos folyosó kötötte össze Boldogkő várával, de ezt nem érdemes keresni, ahogy azt a kincset sem amit a monda szerint megtalált a pásztor telhetetlen felesége.
Ónod
A Sajó közelében fekvő Ónod legrégebbi emléke a számtalan birtokost, harcot és háborút túlélt vár. A török támadást kezdetben még megerősített végvárkánt állta, de a kuruc harcok során már nem volt katonai jelentősége. A Rákóczi szabadságharc idején Ónodon tartották az 1707-ben az országgyűlést.
Boldogkő vára
A Hernád folyó völgyében már messziről látható a sziklaszirtre emelt vár. A vár egyebek közt arról híres, hogy Bebek Ferenc báró a hírhedt rablólovag az itteni műhelyében hamis pénzt veretett.
Diósgyőr
A Miskolc városhoz tartozó Diósgyőr vára, egy kisebb sziklaszirtre épült harmadikként az itteni várak sorában. Virágkorát a XV. sz-ban élte, amikor az uralkodók jegyajándékként adták feleségeiknek.A török időkben pusztulásnak indult,a kuruc korban romba döntötték. 1960-as években kezdődtek a feltárások . Mára fesztiválok, színházi előadások, reneszánsz mulatságok színhelye.
Füzér
A füzéri sasfészek Nencsak a megye , de az egész magyarország egyik legszebb fekvésű és legrégebbi vára a füzéri. A tengerszint felett 552 m-re fekszik, az idelátogató csak ámuldozik hgogyan lehetett felépíteni. Erről talán a vár egykori tulajdonosít az Aba nemzetség földesurait kellene megkérdezni. A várba őriztette íperényi Péter egykori korona őr a Magyar Szent Koronát1526-ban.
|