Egyház története
2009.02.15. 11:16
Szuhakálló görög katolikus egyházközség szervezésének elsõ nyomát 1883-ban találjuk, amikor a múcsonyi parókus - aki ellátta Szuhakállót - görög katolikus iskolát építtetett a faluban.
Ettõl kezdve az idehelyezett kántortanítók 1907-tõl SZUHAI ANTAL, 1911-tõl BARTHA MIHÁLY látták el feladatukat.
1911-ben a falu megvásárolta a jelenlegi parókia épületét SZTANKOVICS sajókazai földbirtokostól, melynek szobáit kápolnának alakították át és itt misézett a Múcsonyból idejáró VASKOVICS ANTAL parókus és ROJKOVICS SÁNDOR s.lelkész. 1919-ben a mai Szlovákiából kiutasították a magyarokat, köztük Dr. SZÁNTAI-SZÉMÁN ISTVÁN esperesi tanárt családjával együtt.
A hívek a családot az üres parókiára beköltöztették. SZÁNTAI ISTVÁN (aki késõbb az Ap. Adm. helynöke lett) három évet töltött Szuhakállóban.
A hívek lelkesedését látva, önálló egyházközség és templom építésérõl tárgyalt.
A hely kijelölésében és tervezésében is nagy szerepe volt. Mint országgyûlési képviselõ, lehozta Szuhakállóba a szegedi Dóm tervezõjét, Petrovácz Gyula országgyûlési képviselõt, aki megtervezte a jelenlegi templomot. 1922-24-ben épült, 1924. Szentháromság ünnepén szentelték fel a templomot. PALICSKAI JÁNOS 1926-ban került ide parókusnak Tornahorvátiból (Szlovákia). 1958-ban nyugdíjazzák. Ez idõ alatt (1955-56.) festette a templom képeit Petrasevics Manó és Leó. 1958-65 között MIHÁLYI (MAKUK) BERTALAN, a község papja - aki csak hét évet élt Szuhakállóban - súlyos veseelégtelenségben meghalt.
1965-ben FARKAS OLIVÉRT Rakacaszendrõl - a hívek kívánságára - visszahelyezik Szuhakállóba ahol 2004-ig, nyugdíjazásáig teljesítette hivatását.
- A hívek száma: 1000. A hitélet jó, a hívek templomszeretõk.
- 1974-ben 8 darab színes ablak készült.
- 1986-ban iparilag újrafestve.
- 1999-ben került sor a torony felújítására, valamint a palatetõ lecserélésére.
- 2000-ben csapadékvíz elvezetését, a templom belsõ festését, aranyozási munkálatokat és külsõ színezést végeztek a templomon a hívek adományaiból és az önkormányzat támogatásából.
A környezet rendezett: vaskerítés, lépcsõ, járda, stb.
A hívek összetartó vallásos magatartását tükrözi, hogy évrõl-évre bel- és külföldi zarándokutakra járnak: Máriapócs, Szentkút, Róma, Lourdes, Czestochowa.
Kazincbarcika filiában 1992. augusztus havában új templom építése kezdõdött, Farkas Olivér esperes úr irányításával.
1992-ben Kazincbarcikáról kispapot szenteltek. Elsõ miséjét Szuhakállóban mondta. Újmisés neve: FEDOR PÉTER
2001-ben a parókia tetõszerkezetének javítására, külsõ színezésre került sor.
2002. augusztus 20-án Szuhakálló Község Önkormányzata díszpolgárrá választotta Farkas Olivér esperes urat.
Farkas Olivér görög-katolikus esperes, pappá szentelésének 50. évfordulóján a hívek és paptársak nagyszámú jelenléte mellett tartotta aranymiséjét a szuhakállói görög-katolikus templomban 2004. július 7- én, 16 órától.
Farkas Olivér papi pályafutásának 50 évébõl 41 évet Szuhakálló községben töltött, itt él családjával, a község életének aktív formálója, résztvevõje volt. Esperes úr aranymiséje egyben az aktív papi szolgálattól való búcsúzást is jelentette..
2004. július 1-tõl Szuhakállóban a nyugdíjba vonult Farkas Olivér esperes helyett, Kocsis István esperes látja el a lelkészi teendõket.
Esperes úr az alábbiakban mutatja be életpályáját:
Egy Szabolcs megyei kis faluban, Szabolcsveresmarton születtem, ahol Édesapám görög katolikus lelkész volt. Négy testvérem közül én vagyok a legfiatalabb.
Az általános iskolát szülõfalumban, a középiskolát a gyõri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban, a hittudományi fõiskolát Nyíregyházán végeztem. A teológia elvégzése után, 1968-ban szentelt áldozópappá Dudás Miklós püspök úr.
1968-ban megnõsültem. Feleségem 1965-tõl a Miskolci Egyetemen dolgozik. Négy gyermekünk van, két fú, két lány. Idõsebb fiunk szintén a papi pályát választotta élethivatásának. Nõs, 3 fiúgyermeke van, akik 1, 3, és 6 évesek. Idõsebb lányunk gyógyszertári szakasszisztens Budapesten (ma menyasszony, nyáron asszony). Fiatalabb lányunk ének-zene - hittan szakos tanárnõ, férjezett, Budapesten él. Fiatalabb fiunk Budapesten fõiskolai hallgató hittanár-nevelõ szakon.
Felszentelés utáni elsõ kinevezésem Mezõladányba (Szabolcs megye) szólt, ahol 8 évig mûködtem. 1976-ban kerültem pályázat útján Hejõkeresztúrba. Ott 28 évet éltünk, szuhakállói kinevezésemig.
Váratlanul érintett az újabb kinevezés ténye. Több évtized alatt megszokott helyrõl új, ismeretlen helyre költözni nem könnyû, de ahol szívesen fogadják az embert, sok-sok segítséget, megbecsülést kap, ott könnyebb gyökeret ereszteni. Örömmel tapasztaljuk, hogy a szeretet sugárzik a szuhakállói emberek szívébõl.
Nem minden ember veszi észre, hogy a jó Isten érinti meg a szívét, az egyéniségét. Ezért nem is jutnak el sokan az Isten házába, a legnagyobb család közösségébe. Szívem vágya egy olyan civil "Falu Családot" létre hozni, ahová elõítélet nélkül mindenki szívesen el-eljárhatna csupán találkozni, beszélgetni, örülni, panaszkodni, vigasztalni, mint a családban szokták azt tenni.
|