Lignit
Varga István 2007.04.13. 15:30
A magyarországi lignitelőfordulások a földtani kutatások alapján viszonylag jól ismertek. Az előző évtizedek intenzív kutatásai és értékelései alapján kimondható, hogy Magyarország jelentős lignitvagyonnal rendelkezik. A telepképződés adottságai miatt a lignit minőségét viszonylag alacsony fűtőérték, magas hamu- és nedvességtartalom jellemzi.
A kisérőmeddő főként szilikátokból és agyagokból áll.
Az észak-magyarországi lignitvonulatban a Visonta-Karácsond térségi szénelőfordulás mellett közel egymilliárd tonna gazdaságosan kitermelhető ásványvagyont rejtenek a Kápolna-Kompolt térségi és a Bükkábrány melletti területek.
Az 5-6 millió éves lignit a szénülés kezdeti stádiumát képviseli, és benne a növényi fás részek még jól felismerhetők. A telepek főrészt láperdei kifejlődések, aránylag magas fás szálasanyag- tartalommal, amely egy része gélesedett.
A bányaművelési technológián belül a meddő jövesztése alapvetően marótárcsás kotrógépekkel történik, ahonnan a termelt meddő szállítószalag-rendszereken jut el a hányóképző gépekhez. Időszakosan merítéklétrás kotrógépek is részt vesznek a meddőtermelésben, de ezeken kívül folyamatosan szükség van egykanalas kiskotrók alkalmazására is a kapacitás pótlásaként, és a nagygépekkel nem végezhető egyedi technológiai feladatok ellátására.
A társaság két bányát működtet, amelyek Visontán és Bükkábrányban találhatók. A bányaművelés külszíni technológiával történik.
A külfejtéses művelés szerint először el kell távolítani a ligniten elhelyezkedő föld- és meddőréteget, ezután történhet a lignit kitermelése. A kiszenelt területekre folyamatosan töltik vissza az előzőleg eltávolított meddőrétegeket, ezáltal a bányagödör helyzete folyamatosan változik a haladási iránynak megfelelően.
A bányászandó területen a széntermelést megelőzően mintegy 3 évvel megkezdődik a terület víztelenítése. Ennek során a fedő- és köztes víztárolók vizét a mélyebb víztároló rétegekbe vezetik, ahonnan a rétegvizeket a külfejtés szélére telepített búvárszivattyús kutak a felszínre emelik.
A kotrógépek, a szállítószalagok és a hányóképző gépek gépláncokká kapcsolódnak. Külön említést érdemel a szállítószalag nélkül üzemelő ún. közvetlen átrakó rendszer, amely - Európában egyedülállóan - kizárólag kotrógépből és hányóképző gépből áll. A berendezés két egysége együttesen 315 méter, és óránként 1500-1800 m3 meddőt képes áthelyezni a széntelep tetejéről a hányóba.
A visontai bányákból a lignit szállítószalagon érkezik az erőműhöz. A bükkábrányi lignit beszállítását a Magyar Államvasutak 55-60 tonnás vasúti kocsikkal végzi. A fogadás az erre a célra kiépített visontai fogadó állomáson, vagonbuktatókon keresztül történik.
A visontai bányaüzemben 1998-tól 2003-ig teljesítmény- és élettartamnövelő retrofit programra került sor, amelynek egyik alapvető eleme a szállítószallag-rendszerek teljes körű felújítása volt. A szalagpályaelemek, szalagfejek teljes acélszerkezeti felújításán túl a korábban használt vászonbetétes hevedert felváltotta az acélbetétes heveder, amely lehetővé tette a távolsági szalagpályák kiépítését is. A vezérlésben korszerű Klaska PLC alkalmazására került sor, amellyel a szalaghajtóművek, szalagdobok üzemi állapotát folyamatosan nyomon lehet követni. A szalagdobok és hajtóművek a megnövekedett terhelési igényeknek megfelelően lecserélésre kerültek.
Néhány kotró- és hányóképzőgépen is végrehajtásra került a program. A bányaüzem legnagyobb kotrógépén, amely 4800 t/h elméleti teljesítményre képes, teljes acélszerkezeti javítás mellett átalakításra került a kotrógép szállítószalag-rendszere és a teljes villamos berendezése. A projekt 1,4 milliárd költséggel lett végrehajtva. Ezenkívül két 6300 t/h teljesítményű hányóképzőgép teljes rekontsrukciója mellett a korábban már említett közvetlen átrakó berendezés részleges felújítása is megvalósult. A kivitelezést fővállalkozásban a németországi FAM Gmbh végezte, melynek a villamos munkákban az ABB volt az alvállalkozója.
A berendezések felújításán túl a bányászati tevékenység folytatásához szükséges infrastrukturális beruházásokra is sor került. A Déli bánya megnyitásához, leműveléséhez áthelyezésre került 3. sz. főút, a 240/120KV-os Miskolc-Budapest nagyfeszültségű légvezeték és a Bene-patak.
A leművelésre kerülő terület régészeti feltárása során - amit a Heves megyei egri múzeumi szervezet végzett el -szarmata kori leletek kerültek elő. A leletek restaurálás után a bányaüzem melletti Detk falumúzeumában kerülnek majd elhelyezésre.
Megépítésre került a bánya peremén a gépész és villamos hibaelhárító bázis, diszpécser- központtal. A központi vezénylőben PLC-k felügyelik a rendszerfolyamatokat, lehetővé téve a teljesítmények nyomon követését és a villamos zavarok gyors behatárolását.
A Társaság visontai bánya retrofit programjába 18 milliárd forintot invesztált, amellyel - további jelentősebb ráfordítás nélkül - 2018-2020-ig a Déli bánya leművelhető.
|