Egyik legkorábbi várunk, építésének pontos ideje valószínűlega 12.század második felére tehető. V.István Perényi Jánosnak és Miklósnak adta a várat. Ök építették többszintessé és ellátták a kornak megfelelõ védõmûvekkel. Belsõ termeit, különösen a kápolnát - részben ma is látható - gótikus kõfaragványokkal díszítették. Szapolyai János megkoronázása után Perényi Péter koronaõr ide rejtette a koronát 1526 - 1527 - ben. A szabadságharc bukása után Lipót császár kezére jutott, kinek csapatai felrobbantották. Ettöl kezdve elvesztette hadászati jelentõségét. A II. Rákóczi Ferenc fejedelem álltal vezetett szabadságharc bukása után a császárhû Károlyiakhoz került, akik a füzérradványi uradalomhoz csatolták. A várhegy jelenleg természetvédelmi terület és nemcsak mint történelmi mûemlék jelentõs, hanem földrajzi szempontból is, mint a kárpáti domborzathoz, éghajlathoz és flórához tartozó területként is kiemelkedõ jelentõségü. etõ. A kommpolt nemzetségbeli Vak Andronicustól vásárolta meg II.Endre király. Késöbb V. István építette tovább. 1430- ban Zsigmond király Perényi Jánosnak és Miklósnak adta a várat. Ök építették többszintessé és ellátták a kornak megfelelõ védõmûvekkel. Belsõ termeit, különösen a kápolnát - részben ma is látható - gótikus kõfaragványokkal díszítették. Szapolyai János megkoronázása után Perényi Péter koronaõr ide rejtette a koronát 1526 - 1527 - ben. A szabadságharc bukása után Lipót császár kezére jutott, kinek csapatai felrobbantották. Ettöl kezdve elvesztette hadászati jelentõségét. A II. Rákóczi Ferenc fejedelem álltal vezetett szabadságharc bukása után a császárhû Károlyiakhoz került, akik a füzérradványi uradalomhoz csatolták. A várhegy jelenleg természetvédelmi terület és nemcsak mint történelmi mûemlék jelentõs, hanem földrajzi szempontból is, mint a kárpáti domborzathoz, éghajlathoz és flórához tartozó területként is kiemelkedõ jelentõségü. A kommpolt nemzetségbeli Vak Andronicustól vásárolta meg II.Endre király. Késöbb V. István építette tovább. 1430- ban Zsigmond király Perényi Jánosnak és Miklósnak adta a várat. Ök építették többszintessé és ellátták a kornak megfelelõ védõmûvekkel. Belsõ termeit, különösen a kápolnát - részben ma is látható - gótikus kõfaragványokkal díszítették. Szapolyai János megkoronázása után Perényi Péter koronaõr ide rejtette a koronát 1526 - 1527 - ben. A szabadságharc bukása után Lipót császár kezére jutott, kinek csapatai felrobbantották. Ettöl kezdve elvesztette hadászati jelentõségét. A II. Rákóczi Ferenc fejedelem álltal vezetett szabadságharc bukása után a császárhû Károlyiakhoz került, akik a füzérradványi uradalomhoz csatolták. A várhegy jelenleg természetvédelmi terület és nemcsak mint történelmi mûemlék jelentõs, hanem földrajzi szempontból is, mint a kárpáti domborzathoz, éghajlathoz és flórához tartozó területként is kiemelkedõ jelentõségű.