Balaton-Felvidéki Nemzeti Park
Varga István 2007.03.30. 13:42
Gyakran vagyunk úgy, hogy a mindennap látott, tapasztalt dolgokat ismerjük a legkevésbé: a háttérzeneként hallgatott klasszikusokat, az út mellett álló klasszicista épülethomlokzatot, amely mellett naponta járunk el. Híres, jól ismert tájaink is ilyenek, így vagyunk a Balatonnal is. Ha nyár, akkor Balaton, és ha Magyarország, akkor Budapest és Balaton, állítja az egyszeri turista is: strand és fagyi, sör és diszkó – ez a kínálat.
De hányan ismerik a Balaton valódi, a rákényszerített maszk alatt máig felismerhető arcát? Hányan ismerik a tóról szóló több tucat regét és mítoszt? Az északi oldal lenyűgöző hegyeinek, e tektonikus hadseregnek a kialakulását? A tó és környéke páratlanul sokszínű tájainak gazdag élővilágát? A tó körül több ezer év óta élő ember emlékeit, máig élő hagyományait, kultúráját? Ezt a párját ritkító tájképekbe rejtett gazdag történelmi és természeti örökséget őrzi és gondozza a nemzeti park.
A védett területet a Kis-Balaton területe, a mintegy nyolcvan kilométer hosszú tó északi partja, és a tótól északra nagyjából húsz-huszonöt kilométeres sávban található Balaton-felvidék, a Déli-Bakony és a Tapolcai-medence alkotja.
Az északi part híres vulkáni tanúhegyei négy-ötmillió évvel ezelőtt működött vulkánok maradványai. A területet előtte a Pannon-tenger fedte, később az Ős-Duna járt erre, ezért a vulkáni kőzet alatt üledékes kőzetek találhatók. A terület geomorfológiája rendkívül változatos, kisebb-nagyobb medencék, bazalt- és mészkőhegyek alkotják.
A majd hatszáz négyzetkilométer felületű tó ennél jóval fiatalabb, alig több mint húszezer éves. Legnagyobb szélességét a Fűzfői-öbölnél éri el, ahol tizenöt kilométer széles, míg a Tihanyi-félsziget nyugati oldalától az átlagszélesség négy és hét kilométer között változik.
A tófenéken több forrás működik, és a több ezer négyzetkilométeres vízgyűjtőből is több mint százharminc kisebb-nagyobb, gyakran csak időszakos vízfolyás táplálja a tavat. A tó jelentősebb vízutánpótlását mindössze a Zala-folyó és a csapadék képezi, ezért szárazabb időszakban a vízszint igen alacsony lehet. A Balaton egyetlen kifolyása a Sió, amelyen először a 3. század végén a római Galerius császár építtetett zsilipet.
A tó és környékének igen gazdag növény- és állatvilágát egyrészt a rendkívül tagolt, sokszínű környezet, másrészt a mediterrán, a balkáni, és a pannon élővilág ezen a terđcleten összeérő tartományainak keveredése eredményezi.
|