Alföld: Hazánk legnagyobb tájegysége, ill. síksága. Ennek a "tengersík vidéknek" a felszíne alacsonyan fekvő síkság. A domborzati formák közül azokat a síkságokat, amelyek tengerszint feletti magassága sehol sem éri el, nem haladja meg a 200 métert, alföldnek nevezzük. Ezért Alföldnek hívják az Alföldet. A folyók mentén 100 méternél alacsonyabb felszínt találunk. A Duna és a Tisza az Alföldet három nagy részre osztja: Mezőföld, Duna-Tisza köze, és Tiszántúl.Ezen belül még sok kisebb részre tagolódik az Alföld. E táj felszínét a folyók és a szél formálta. A Duna-Tisza kozének középső tája a Kiskunság. Felszínét vastag homokréteg borítja. A Kiskunságot is a folyók alakították, ezért nem egyenletesen sík. Az Alföldön a tél hideg, a nyár meleg, és kevés csapadék hull. Az Alföld hazánk éléskamrárája.                Híres, szép városok az Alföldön: Debrecen, Szeged, Szolnok, Kecskemét.

Északi-középhegység: E tájegység hazánk legmagasabb tája. A folyóvölgyek különböző részekre osztják: a Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Zempléni-hegység, Cserehát, Aggteleki karszt, és a Gödöllői dombság. A 900 méter magasságot meghaladó hegyekből több is van e hegységben. De egyik csúcs sem éri el az 1500 métert. Területüket összefüggő, nagy kiterjedésű erdők borítják. A hegyvidéken sok a forrás és a patak. A Bükki Nemzeti Parkban sok védett növény és állat él. A patakok és folyók vizét a Tisza gyűjti össze. Az Északi-középhegységben hűvösebb a nyár, és több a csapadék, mint az Alföldön. A tél is hidegebb. A hegyekben a hótakaró sokáig megmarad, ezért területe téli sportokra kiválóan alkalmas.                                    A Bükk a tengerben született. A hegység anyaga mészkő.A sok százmillió évvel ezelőtt tengerben élő mészvázú állatok ( csigák, kagylók, stb) maradványai rakódtak le a tengerfenékben. Később, az évmilliók során hegységként kiemelkedett. A Bükk teteje egyenletes magasságú, lapos fennsík. A A Bükk- fennsíkot az "Óriások asztalának" is nevezik ,melynek szélén óriási meredek mészkősziklák emelkednek, majdnem ezer méter magasságban. A legmagasabb csúcsa  az Istállós-kő.                                         

A Hazánk legmagasabb pontját magaba foglaló Mátra a tűzből született. Sok millió évvel ezelőtt, hazánk területén is léteztek működő vulkánok. A tűzhányók gyomrából, a kitörés során gőz és gáz felhők nyomultak a magasba, hatalmas kövek és forró hamu, valamint izzó lávafolyam követte őket. A kitörés után megszilárduló magmából épült fel hazánk legmgasabb csúcs a Kékes, mely 1014 méter magas. A hegyek gyomra sok értékes ásványkincset rejt pl. Barnakőszén

A térség legnagyobb városa Miskolc, melyben a régió legnagyobb ipari üzemei működtek.

Másik jelentős városa Eger, mely csodálatos természeti  adottságai miatt,a túristák kedvelt helye. A várost körülölelő dombokon szüretelik a világhírű Egri bikavér alapanyagát. Híres várvédő hőseiről, akiknak Gárdonyi Géza állított emléket a Egri Csillagok című regényében.