Bükk hegységben ősember lelőhely
Varga István 2007.04.12. 13:25
A Bükki Nemzeti Park Magyarország legnagyobb hegyvidéki, erdős nemzeti parkja. Változatos területén igen gazdag növényvilág figyelhető meg, az itt előforduló állatfajok száma 22 ezer körüli. A park védendő kincsei a földtani, felszínalaktani és barlangtani értékek: a Bükk-hegységben 853 barlangot tártak fel, közülük 45 fokozottan védett. Nagyszámú régészeti lelőhelyei közül a legjelentősebbek az ősember által lakott barlangok. A nemzeti park 43 ezer hektáros területéből 5730 hektár fokozottan védett.
A Bükk hegység különleges természeti képződményei a barlangok. Magyarország több mint 3500 barlangjából kb. 1100 található itt. E helyen található az ország legmélyebb barlangja, az István-lápai-barlang (253m mély), amely 6 és fél kilométeres hosszával a leghosszabb bükki barlang is egyben.
A hegységet felépítő mészkőben a barlangokat a víz munkája hozta létre, többségük beszivárgó csapadékvizek hatására alakult ki, de van ami a mélyből feltörő melegvizeknek köszönheti létét (Miskolctapolca). A fennsíkra hulló csapadék a kőzetrepedések mentén, töbrökön, víznyelőkön át a mélybe szivárog és hosszú évszázadok, évezredek alatt hol szűk, hol tágasabb járatokat alakít ki. A barlangrendszereken áthatolva a víz a hegység peremén fakadó bővizű forrásokban kerül újra felszínre (Szalajka-forrás, Szikla-forrás, Garadna-forrás, Vöröskő-forrás, stb.).
|