A túzokok násza A Kiskunsági Nemzeti Parkban javában zajlik a hazai madárvilág talán leglátványosabb ceremóniája, a túzokok násztánca. Ilyenkor a nagy testű, akár 16-17 kilós kakasok óriásira fújják fel tollazatukat, és úgy néznek ki a mezőn, mint egy hatalmas hógolyó. A túzok farktollait - mint a pávák - szétteríti, szárnyait kifordítja, nyakát felfújja, a fejét pedig annyira hátraveti, hogy alig látszik ki a saját tollai közül. Lassan körbetipeg, lábait váltogatva táncol a mezőn, miközben hanggal is próbálja magához csalogatni a tojót.  A kékvércsék megmentése Kékvércse A Magyar Madártani Egyesület és a nemzeti parkok munkatársai 1400 költőládát helyeztek ki az Alföldön a kékvércséknek. A ritka ragadozómadarak a napokban érkeznek vissza afrikai költőterületeikről, és azonnal megkezdik a fészekfoglalást. Hazánkban a kékvércsék száma az elmúlt 10-15 évben felére csökkent, ezért a faj megmentése érdekében a természetvédelmi szakemberek költőládákat helyeznek ki olyan facsoportokban, ahol a környező élőhely megfelelő a számukra. Ezek a madarak ugyanis nem építenek fészket, helyette a vetési varjak elhagyott otthonaiban költenek. A fajvédelmi program keretében 70 új fészkelőtelepet hoznak létre - még van remény, hogy ez a gyönyörű ragadozó madár újra feltűnik a magyar égen is.  Fekete gólya gázol a vizen. Műholddal figyelték a gólyákat Koppány és társa, Margit - ők fekete gólyák - két éve kaptak műholdas nyomkövetőt, hogy a kutatók mindig figyelemmel kísérhessék, merre járnak. Margit megjárta Afrikát, és idén április elején rendben visszatért dunafalvi fészkére. Koppánynak azonban nyoma veszett. 2005 szeptemberében a Márvány-tenger ázsiai oldalán tűnt el, később kiderült, halálos áramütés érte egy villanyoszlopon. Kiállítás a Múzeumban Április 21-én a Kárpát-medence madarait és természetvédelmi értéküket bemutató kiállítás nyílt a Természettudományi Múzeumban. A kiállítás 200 madárfaj életét tárja a látogatók elé, sőt interaktív bemutatókkal egészíti ki a tárlatot, hogy testközelből megismerhessük Magyarország madárvilágát. Az év madara a mezei veréb Az év madara 2007-ben a Magyar Madártani Egyesület a mezei verebet választotta az év madarának. Ebből a fajból egyre kevesebb él a Földön, de itthon még sokfelé találkozhatunk velük: ott vannak a gyomos tarlószélen, gyümölcsösökben és az öreg temetőkben is. Sokat tehetünk a kedves madarakért, ha megőrizzük élőhelyeiket, pl. az odvas fákat, a gyomosabb mezőszéleket. Ha még többet olvasnál a környezetünk élőlényeiről, lapozd fel a Mi MICSODA sorozat Fák, Madarak, Fogyatkozó állatvilág, valamint az Állatok és növények a gazdaságban című köteteit.