Tudod-e?

Ha kiteríthetnénk egy átlagos fa leveleit , a 10 évesé befedné egy fürdőszoba alját, a 90 évesé pedig egy nyolc tantermes iskola alapját!

20 fenyőfa napi oxigénigénye annyi, mint egy ember napi oxigénfogyasztása!

A lakásunktól 10 km-re lévő munkahelyére személygépkocsival igyekvő autós (pedig tömegközlekedési eszközzel is mehetne) örül, hogy útja közben csak 1 liter benzint használt. Eszébe sem jut, hogy ezalatt több, mint 7 ember napi oxigénadagját fogyasztotta el!

Egy közelmúltbeli mérés szerint Budapest 525 km²  területére évente átlag 80 000 tonna por rakódik. Naponta 219 tonna, ami több mint egy bálna tömege!

Egy 90 éves idős erdő öt és félszer több port szűr ki a levegőből, mint egy 10 éves!

Az ország legöregebb fája 800 éves szelídgesztenye Kőszeg mellett.

Leggyorsabban növekszik egy japán bambuszfaj amely naponta 120 cm-t is nőhet.

1 cm vastag humuszos szint létrejöttéhez kb. 100 év kell!

Egy mákszem átmérőjében, ami kb. 1 milliméter, éppen 1000 db átlagos méretű baktérium férne el.

A legparányibb talajlakók csal mikroszkóppal megfigyelhető szervezetek azaz mikrobák. Ezek teremtenek kapcsolatot az erdő szerves és szervtelen alkotói között. Együttes tömegük 3-4t/ha, ami képzeletbeli mérlegen kiegyenlítené egy elefánt tömegét.

1 hektár jó minőségű erdei földben 5 millió giliszta is élhet, de átlagosan 150-200 db/m²-rel számolhatunk

1 ha-nyi erdő, mező talajában „szorgoskodó” giliszták élősúlya átlag 600 kg, és naponta 120 kg korhadékon rágják át magukat.

A szajkó ősszel 3000-5000 makkot is széthord. Földbe nyomja, elfelejti, tavasszal kikel a mag. Így természetes erdőfelújítónak is tekinthetjük.