Borsod-Abaúj-Zemplén megye az ország legészakibb fekvésű területe,, látnivalókban bővelkedő természeti adottságainak köszönhetően a turisták kedvelt célpontja. Tájszerkezetében a hegységek, folyóvölgyek, dombságok és sík vidékek váltakoznak. Hegységei különleges vonzerőt jelentenek, közülük legváltozatosabb a Bükk, a kirándulások mellett a téli sportok kedvelőinek is számos lehetőséget kínál. A Zempléni-hegység az ország legérintetlenebb természeti csodáit rejti, s a barangolások alatt történelmi múltunk emlékeit is felfedezhetjük. Az Aggteleki-karsztvidék hegyeit csodás barlangvilága tette világszerte ismertté. Természetes és gyógyvizeink simogatóan csábítják pihenésre, gyógyulásra az ide látogatókat.

Az államalapításkor Szent István király teremtette meg a vármegyék rendszerét, melyek máig meghatározóak. A mintegy félszáz legrégebbi vármegye között találjuk Borsodot, Gömört, Zemplént és Újvárt (Abaújt), melyek mind határvármegyék voltak. Központjaik Borsod község földvára (a megye névadó települése, ma Edelényhez tartozik), Gömör vára, Zemplén földvára (ma Szlovákiában található) és az abaújvári földvár voltak. Állandó és hivatalos megyeszékhelyeik a 18-19. században alakultak ki; Borsod vármegye székhelye Miskolc, Gömöré Rimaszombat, Zempléné Sátoraljaújhely, Abaújé Kassa volt. A trianoni békeszerződés után 1920-ban rendeződtek át először a határvonalak, amikor is Abaúj-Torna, Gömör és Zemplén jelentős része került határainkon túlra. A megmaradt csonka vármegyéket az 1950-es közigazgatási reform egyesítette Borsod-Abaúj-Zemplén megye néven, és tette székhelyéül Miskolc városát.