Az Arany család ősi fészke Köleséren található, innen költöztek előbb Nagyfaluba, majd Szalontára; első földjüket és nemességüket Bocskai Istvántól kapták, címerüket I. Rákóczi György adományozta 1634-ben, de ezt elvesztették, amikor Mária Terézia 1745-ben herceg Esterházy Antalnak adományozta a hajdúvárosokat. A nemeslevél birtokában a família 1778 óta külön pereskedett jussáért, de nemességüket jogi úton sem sikerült visszaszerezniük.

Vagyontalan nemesi családban született 1817. március 2-án. Tíz testvére volt, de abból csak egy (Sára) élt akkor, amikor ő született. Szülei, Arany György (* 1757 - † Nagyszalonta, 1844), és Megyeri Sára (* 1772 - † Nagyszalonta, 1836. augusztus) földművelők voltak.

Szüleinek késői és egyetlen fiúgyermeke volt; amikor született, nővére már rég férjhez ment és gyermeke volt. Szülei hívő reformátusok voltak, és így János fiatal korától békés, csendes környezetben nőtt fel, idős szüleivel. Tanulékonysága korán feltűnt: mire hatévesen Szalontán iskolába került, már nemcsak tökéletesen olvasott, de már ismert bibliai történeteket, énekeket és a könnyű irodalom termékeit. Már iskolai évei alatt közismert kis poétája volt Szalontának. Ezután a Debreceni Református Kollégiumba járt. Innen hazatért-anyja meghalt, apja megvakult.